Néhány nappal ezelőtt egy részletes elemzést tettünk közzé, amely a lakásárak és a jövedelmek összehasonlításának újszerű megközelítését mutatta be. Maradva a témánál ezúttal a területi különbségekre voltunk kíváncsiak, így kiemelten azt vizsgáltuk, hogy a budapesti kerületekben és a megyeszékhelyeken hol, milyen jövedelmekből kellene kigazdálkodniuk a vásárlóknak az általuk kinézett lakást.
Hogyan egyensúlyozhat az Európai Unió a versenyképesség, a szolidaritás és az együttműködés hármas alapelve között a kohéziós politika területén? Ezt a kérdést járta körül Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában. Az uniós politikák eredményei ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, miközben az új célkitűzések – mint a fenntarthatóság és a digitalizáció – egyre nagyobb szerepet kapnak. A konferencia másik kiemelt témája az Interreg programok határon átnyúló együttműködései voltak, amelyek Holop Silveszter előadása szerint nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális dimenzióban is hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kohéziós politika jövője az alapelvek megőrzésén és a helyi szintek erősítésén múlik.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter elismerte, hogy Magyarországon jelentős területi egyenlőtlenségek vannak, amelyeket a kormány célja orvosolni. A miniszter szerint Budapestnek, mint sikeres városnak, nagyobb szerepet kellene vállalnia a gazdaságilag elmaradottabb térségek támogatásában.
A modern technológiák térnyerése következtében a munkaerőpiaci kereslet is átrendeződött: előtérbe kerültek a magas képzettséget igénylő, illetve az alacsony munkaerőköltségű, egyszerűbb tevékenységek. Az automatizálható feladatokat végzők iránt azonban egyre kevesebb igény mutatkozik - derült ki a KSH Népszámlálási atlasz, 2022 című, most megjelent kiadványából. Ezáltal 2011 és 2022 között nőtt a magas szintű szakértelmet igénylő munkakörökben dolgozók, valamint az egyszerű fizikai foglakozásúak aránya, ezzel szemben a rutinszerű ipari, kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásúaké mérséklődött.
A területi különbségek mérséklését, a periférikus sajátoságok negatív hatásainak csökkentését számos alapelv és fejlesztési módszer kívánja elősegíteni, melyek közül a fejlesztési források mértékét, elosztását és felhasználási módját meghatározó elvek és konkrét szabályok különösen fontosak, hiszen ezek összehangolt, optimalizált működtetése teremti meg az esélyét a hátrányos helyzetű térségek felzárkózásának. Baranya megye sajátos fejlődési pályája, a perifériára kerülés folyamata, az elmúlt évtized konjunktúrájából való kimaradás középpontba helyezi az EU források hatékony felhasználásának kérdését.
Sokak életében előfordulhat olyan helyzet, hogy egy új állásajánlat miatt egy másik városba kellene költözni. Ilyenkor számos szubjektív szempont is szerepet játszik a döntésben, de vannak tényszerű számok is, amelyek a költözés vagy a maradás mellett szólnak. Egyik legfontosabb ebben az új állással elérhető jövedelem és az ottani megélhetési költségek aránya, ami gyakran azonnal eldönti a kérdést, hogy megéri-e egyáltalán a költözésen elgondolkodni. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy Magyarország különböző részein milyen jövedelmekhez, milyen megélhetési, elsősorban lakhatási költségek társulnak, és ez alapján hol érdemes elfogadni az esetleges állásajánlatot.
Területfejlesztésre 2021 és 2027 között 14 ezer milliárd forint jut, kiemelt cél a versenyképesség erősítése, a zöld és digitális átmenet megvalósítása, valamint az, hogy 2030-ra Magyarország az öt legélhetőbb uniós tagállam közé tartozzon - mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Joint Venture Szövetség gazdaságélénkítő programsorozata, a Country Ride első állomásán Veszprémben.
Az elmúlt három hónapban globális méretűvé vált koronavírus-járvány erős hatást gyakorol hazánk gazdasági folyamataira és a lakosság mindennapjait is átírja. (A veszélyeztetettekről itt írtunk.) A KSH szerint a hatások az ország egyes részeit eltérően érinthetik. Ennek mértéke nagyban függ attól, hogy az ottani gazdasági-társadalmi szerkezet milyen jellemzőkkel bír, illetve a leginkább érintett területek vagy csoportok mekkora súlyt képviselnek a térségben.
A születéskor várható élettartam egy ideje nem tud igazán növekedni Magyarországon, most viszont azt is megtudhatjuk, hogy melyik megyében élnek a legtovább és a legrövidebb ideig a magyarok.
A fejletlenebb országrészeknek az elmúlt évek kedvező gazdasági környezete mellett sem sikerült sok tekintetben felzárkóznia a fejlettebbekhez, számos mutató alapján óriási szakadék tátong Magyarország egyes térségei között. A Központi Statisztikai Hivatal "Fókuszban a megyék - 2018. I-IV. negyedév" című kiadványában szereplő adatok ismét erre a sajnálatos jelenségre világítottak rá.
Hatalmasak a különbségek az ország különböző pontjai között, ha a lakásárakat nézzük. Ráadásul egyre nő. Míg 2007-ben a válság előtt még csak öt és félszer kellett többet fizetni Budapesten átlagosan egy ingatlan egy négyzetméteréért, mint az Észak-Alföld községeiben, addig 2016 első 9 hónapja alapján a különbség már több mint 8,6 szoros volt. Nagy eltérések vannak abban is, hogy a vásárlók hol és mennyiért vesznek lakást. Míg az észak-keleti régióban az átlagár 3 millió forint volt, addig a fővárosban 20,3 millió forintért vettek lakást a vásárlók 2016-ban.
Míg a fővárosban gyakorlatilag felforrt az ingatlanpiac, addig a megyék többségében továbbra is a korábbi nyomott áron kínálják az eladók a lakásokat. Az Otthontérkép elemzéséből kiderül, hogy az életkörülményekben tapasztalható különbségek hogyan hűtik, vagy éppen szorítják le teljesen az ingatlanpiaci lázat a vidéki megyékben.
A kaliforniai kormányzó sem maradt némán.
Sem szlovák, sem magyar ellenkezésre nem számítanak az energiaszankcióknál.
A lakásfejlesztések alakulhatnak a legjobban idén.
A kapcsolatok rendezéséhez mindkét féltől erőfeszítésekre van szükség.
Nem akarják, hogy külföldön nyerjen jogorvoslatot a bankcsoport.
Régi tabut döntött le a kormány.
Faraga Gáborral, a Colonnade Biztosító Vállalati Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
